Csak akkor tudtam meg, hogy már régóta ismerem Cindyt, amikor megtudtam, hogy ő alapította saját cégét, egy sikeres önmagától felhúzott vállalkozót, akinek rendkívüli útja volt. Sohasem viselkedett agresszíven, nem tett nagy kijelentéseket, és nem árasztott magából fenyegető energiát. Ehelyett valami csendes bizonyosság áradt belőle, egy kitartás, ami mélyen kíváncsivá tett a történetére.
Ahogy hallgattam, kezdtem felismerni valamit: életének legvalódiabb választásai gyakran azok alatt a könnyed, erőlködés nélküli megjegyzések alatt rejtőztek.
„Akkoriban elmentem Kvangtungba, mert ott jobban fizettek."
„Saját vállalkozás indítása? Hát, akkor egyszerűen csak több felelősséget kellett vállalnom."
„A járvány alatt mindenki átverekedte magát – mi semmi különösek nem voltunk."
Ezek az egyszerű kijelentések egy fontos igazságot takartak: élete minden kritikus pontján Cindy aktívan a nehezebb út mellett döntött – azt az utat választotta, amely többet követelt tőle, de növekedést is ígért. Soha nem arról volt szó, hogy a körülmények kényszerítették erre. Ez egy tudatos önmegvalósítási aktus volt. .
Az első választás: A kényelem otthagyása
2004-ben, amikor a diplomások Vuhanban a stabilitást nyújtó állásokért, állami szolgálati pozíciókért vagy mesterképzési helyekért versengtek, Cindy is megpróbálta a hagyományos utat – egy helyi munkát, alacsony fizetéssel és előrejelezhető órákkal. De nem tudta lerázni az érzést, hogy muszáj lennie valaminek ennél többnek.
Amikor sikerült elhelyezkednie egy kisvárosi vállalatnál Zsécsiang tartományban – egy „kellemes állás”, amely ingyen szállást és étkezést biztosított, valamint meleg, családias légkörrel kecsegtetett – bizonytalanná vált . „Néhány hónap után egyre kövérebb lettem, és egyre inkább hozzászoktam a kényelemhez.” emlékezett vissza. „Túlságosan is kényelmes volt. Megrémített.”
Ezért otthagyta.
Ehelyett délre utazott, Guangdongba, és csatlakozott egy szigorú, Tajvanon működő gyártóvállalathoz. Tizenkét órás munkanapok. Nyolcfős kollégiumok. Alulról indult, mint junior áruküldönc. Amíg kortársai élvezték ifjúságukat, ő megjegyezte a termékkódokat, tanulmányozta a minőségellenőrzési szabványokat, és szétszedte a beszállítási lánc logisztikáját.
Ez nem volt rákényszerített nehézség. Ez egy megfontolt tanoncság .
Évekkel később, már vezérigazgatóként felismerte, milyen mélyen formálta meg azt a tapasztalat – hogyan alakította ki benne a vállalat takarékos menedzsment filozófiája az átmenetet minőség, hatékonyság és felelősségvállalás terén. Ez beléivódott.
Döntései mintázata
Ugyanez a minta ismétlődött végig életében pályafutása :
A feminista kutatók gyakran tárgyalják a „strukturális csapdákat” , amelyekbe a nők kerülhetnek—hogyan tudják az úgy tűnő könnyebb választások csendben megkérdőjelezni választási lehetőségeiket és és idővel függővé tenni őket. Cindy története kiutat kínál.
Minden olyan pillanatban, amikor feladhatta volna támaszkodott —egy partnerre, a hagyományra, a biztonságra—hanem inkább a felelősség átvállalására. Nem engedetlenségből, hanem valami miatt, amit egyszerűen csak "álmomnak" Nevez. Azt a kislányt, akit az emberek „nem éppen tréfálkozós típusnak” mondtak – talán már akkor elvetett egy magot az álomból a szívében. Évek során, ahogy nőtt, a mag gyökeret eresztett és kicsírázott, újra meg újra kibontakozva az élet megállíthatatlan erejével.
(Folytatás következik...)
EN
